Miért Talita?
Jézus és a nők

talita1







Jézus szerette a nőket, a nők is szerették őt. Szolgálták, mint Márta, követték, mint Mária Magdolna. A Mester megmentette a házasságtörő asszonyt, és sokakat meggyógyított. Volt, akinek az életét adta vissza.

Bővebben...
Támogatás
Támogatás, 1 %

A Talita önkéntes alapon működik. Minden támogatást szívesen fogadunk.

Az szja 1 %-a is utalható számunkra!

A Fiatalok, a Nők, az Ember Méltóságáért Alapítvány
adószáma: 18285972-1-42
számlaszáma
10918001-00000120-
06900008

Belépés
Partneroldalak
Facebook Share
Share on facebook

harang10
A magyar harangöntők, az őrbottyáni Gombos család tagjai több nemzedék tudását öntik bronzba, és küldik mesterremekeiket távoli országok templomaiba is.


harang2

 

 

 

 

III. Callixtus pápa 1456-ban a déli harangszó elrendelésével hívta fel az emberek figyelmét arra, hogy a török veszély miatt, a kereszténység védelmében imádkozzanak a szabadságukért. Több mint fél évezrede a déli harangszó az egész keresztény világban a nándorfehérvári diadalra emlékeztet. A harangok szerepe ma sem változott, hívogatja az élőket, siratja a holtakat, jelzi az ünnepek idejét és a veszélyt. Ez a harangok spirituális szépsége – vallja Gombos Ferenc, aki kisgyerekkorától az őrbottyáni harangöntödében szinte játszva tanulta meg a mesterséget.

harang3

Szlezák László 1910-ben egy száz főt alkalmazó üzemet működtetett, és Magyarország aranykoszorús harangöntő mestere volt. Az ő nevelt fia volt Gombos Lajos, majd apáról fiúra szállt a mesterség. A családi hagyomány ma is folytatódik a harangöntő dinasztia két tagjával, az apával, Gombos Miklóssal és fiával, Gombos Ferenccel.

A legfiatalabb harangöntő, Ferenc közgazdásznak tanult, így az üzleti életben is jártas. Marketingtevékenységgel, hirdetésekkel, webfejlesztésekkel teszi ismertebbé és gazdaságosabbá a családi céget. A vállalkozás nemcsak harangöntéssel foglalkozik, hanem a harangokhoz tartózó lengő- és állványszerkezetek tervezésével és gyártásával is, s mindenfajta, a harangokkal kapcsolatos munkát – a villamosítástól a csapágyazásig – elvégeznek, de öntöttek már ágyúcsövet is.

 

harang4

Bár a kohászatban újonnan alkalmazott eszközök közül is használnak néhányat, a vállalkozás ma is manufaktúraként működik. A fejlesztések olyan területeken képzelhetők el, mint például a harangjátékok gyártása és hangolása, amelybe nemrégiben kezdett a cég.

A harangöntés nem csupán mesterség, hanem a magyar kulturális hagyományunk része, és jeles emlékeivel kapcsolatos. Az a szépsége, hogy a megrendeléstől a felszentelésig végig lehet kísérni munkájuk eredményét, mondta Gombos Miklós a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
A világban számos helyen találhatók Gombos-harangok: Manus-szigetén (Pápua-Új-Guineában), Kamerunban, Tanzániában, Németországban. Olaszországban, Ausztriában, Oroszországban, Izraelben, Mauritiuson, de a Sevillai Világkiállítás magyar pavilonja részére is készítettek harangokat.

 

harang5

 

A harangkészítés történetéről

A harangöntés a templomi vagy profán célú harangok előállításának művelete. Az ókorban is használtak csengettyűket, kis harangokat. A 6-7. századtól váltak a keresztény istentiszteletek szereplőivé. A 18. századig a harangöntők egyben ágyúöntők is voltak. A harangok bronzból és acélból készülnek.
Magyarországon a mesterség a 11. században honosodott meg, de a 20. század elejéig nem volt jellemző a harangöntés, általában német vagy osztrák mesterek készítették a hazai templomok számára a harangokat. Az első világháborús harangelkobzások, rekvirálások azonban felkeltették a magyar iparosok figyelmét a jövedelmező üzlet lehetőségére, melynek köszönhetően az első világháború után az eddigi tendenciával ellentétben magyar harangöntők kerültek túlsúlyba. A 20. században neves harangöntők voltak Seltenhofer Frigyes, Szlezák Rafael és Szlezák László, Gombos Lajos (a jelenlegi harangöntő apja) – ők mind csak bronzharangokat készítettek –, illetve a Budapesti Ecclesia Harangművek. Ez utóbbitól származik országunk második legnagyobb harangja a Szegedi Dómban.

harang6

Ma itthon csak egyetlen harangöntő működik, az őrbottyáni Gombos Miklós, aki bronz- és acélharangokat egyaránt önt. Jelentős a passaui székhelyű Perner harangöntöde munkássága is Magyarországon: 1990 óta készítenek hazánk számára harangokat. Innét származik az ország legnagyobb harangja, a Szent István bazilika 9250 kg-os Szent István-nagyharangja.

 

 

harang7

 

A harangöntés folyamata

A harangöntés a harang megtervezésével kezdődik: megmérik a templom többi harangjának hangját, amelyekkel az új harangnak konszonánsnak kell lennie. A kívánt hang és tömeg alapján tapasztalati képletek felhasználásával megszerkesztik a harang formáját. Ezután elkészítik a magharangot, egy üreges agyag- vagy téglakupolát, ami amellett, hogy az öntőforma belső részeként szolgál, kemenceként is funkcionál majd, saját tűztérrel és huzatszabályozó nyílással rendelkezik. A mag felületét faggyú-viasz-grafit keverékkel vonják be; ezen agyagból vagy más tűzálló anyagból elkészítik a leendő haranggal azonos formájú álharangot vagy hamisharangot, és viaszból megformázzák rajta a díszeket és feliratokat. Az álharangra ecsettel felviszik a finomsárnak nevezett agyagot, samottlisztet, tojást, cukrot és apróra vágott emberi hajat is tartalmazó keveréket. A több rétegben felvitt finomsár alkotja a köpenyt, a leendő öntőforma külső felét. A köpeny külsejébe abroncsokat és emelőhorgokat erősítenek.

harang8

A forma elkészülte után a magban lévő kemence segítségével 800–900°C fokon kiégetik az agyagot, egy emelőszerkezettel felhúzzák a köpenyt, eltávolítják az álharangot, visszaengedik a köpenyt, majd a formát egy öntőgödörbe helyezik, és a tetején lévő beömlőnyílást kivéve földdel betemetik és ledöngölik, hogy a beöntött fém ne nyomja szét a formát. Az öntéshez 78% vörösrezet és 22% ónt tartalmazó keveréket használnak, 1200–1300°C fokon. Néhány nap hűlés után a harangot kiássák és kiemelik, leverik róla a formát, majd megtisztítják, köszörülik, reszelik, csiszolják. Végül egy hangvillával ellenőrzik, hogy a harang a megfelelő hangot adja-e; ha nem, az egész eljárást elölről kell kezdeni. Ha megfelel, elkészítik és felszerelik a kovácsoltvas harangnyelvet. Összességében egy-egy harang készítése akár öt hónapig is eltarthat.

Egy magyar szabadalom alapján készítenek alumíniumból, illetve alumínium-ón ötvözetből is szép hangú harangokat. Ezek kialakítása némiképp eltér a bronzharangokétól, feltűnőek a köpenyen lévő kivágások.

 

harang9

Szöveg és képek forrása:  http://richpoi.com

Módosítás: (2012. július 30. hétfő, 09:50)

 

Önnek nincsen jogosultsága a cikkhez hozzászólni. Kérem jelentkezzen be.

"Ima soha nem vész el!"
 
Henri Boulad
Örömmondó
Egy boldogság van!

lány hátizsákkal 
„Nem úgy működik, hogy először megismerem Istent és utána követem akaratát, hanem azáltal ismerem meg Őt, hogy akaratát követem." – gondolatok Philip Yancey-től.

Bővebben...
Zsu blogja
Egy házasság története 19. – Igen

raszkolnyikov és szonya 2 
Még mindig nyár van. Dosztojevszkijt olvas az erkélyen, a Bűn és bűnhődést. A fekete vászonkötésű könyvet hol leteszi, majd újra belenéz, lentről gyerekek hangjával simogatja bőrét a szél. Raszkolnyikovra gondol, és arra, hogy milyen nehéz valakit szeretni. Laura tizennyolc éves, és szerelmes.

Bővebben...
Réka blogja
Ej mi a kő! cserkészlány, kend…

kep cserkeszek 
– Bitang jó a tábor! Mi építettük fel az egészet, és nem áztunk be, pedig esett. Még jég is! Ja, és ne izgulj, de beleestem a patakba, szóval a bakancsom totál vizes, és most tornacipőben túrázom, de nem vészes – lelkendezik lányom a telefonba, amikor mégis felhívom.

Bővebben...
Virág blogja
Megnyugtatós

ultrahang
Szerdán és ma újra megnézték a baba veséjét, és azt állapították meg, hogy nem romlott az állapota, és ezért nem sürgető a helyzet.


 

Bővebben...